A befektetési alapok működését és létjogosultságát egy példán keresztül a legkönnyebb megérteni. Képzeld el azt, hogy van 1 millió forintod, amit be szeretnél fektetni. Ezen jelenleg nagyjából 21 darab Tesla-részvényt tudsz vásárolni. Nem valami sok, ráadásul így a befektetésed hozama teljesen ki van szolgáltatva a Tesla cég tőzsdei teljesítményének: az elmúlt egy évben 60 százalékos veszteséget könyvelhettél volna el, ennyit esett ugyanis a részvények árfolyama. Ugyanakkor ha szárnyal a Tesla, abból mégis jó lenne részesülni.
Erre találták ki a diverzifikációt, a kockázat szétporlasztását több értékpapír és eszközcsoport között, hogy amikor bizonyos értékpapírok rosszabbul teljesítenek, mindig legyenek olyanok is, amik a pozitív hozamaikkal ezt ellensúlyozzák. Előfordul, hogy bizonyos cégek árfolyama esik, de mindig lesznek olyanok, amik épp felívelő szakaszban járnak.
De melyik cég esik egyik, melyik a másik csoportba? Ez folyton cserélődik, és nem lehet előre megmondani. Ezért alapvető befektetői stratégia, hogy ha már részvény-befektetésben gondolkodsz, akkor minél több cég részvényeit birtokold.
Természetesen vannak, akik az egyedi részvények vásárlásában és a napi szintű kereskedésben (day trading) hisznek, ez azonban magasabb kockázatokat rejt, ezen kívül sok időt és hozzáértést igényel a piacok elemzése.
Adódik az ötlet, hogy milyen jó lenne az Egyesült Államok-beli vagy magyarországi tőzsdék lehető legtöbb részvényét birtokolni, csakhogy itt jön egy gyakorlati probléma, amivel mindjárt értelmet is nyer, hogy miért találták ki a befektetési alapokat: az egyes részvények túl drágák egy jól diverzifikált portfólió felépítéséhez.
Hiszen nézzük csak meg: egy Apple részvény 49.000 forint, egy Microsoft részvény 84.000 forint, egy Facebook (Meta) részvény 49.000 forint, egy Netflix részvény 115.000 forint, egy Amazon részvény 34.000 forint a cikk írásának pillanatában. A magyar részvények olcsóbbak: az OTP részvény 11.300, a Richter részvény 8200, a Mol részvény 2700, a Telekom részvény 380 forint. Ha ezekből bevásárolnál, hamar elfogyna az 1 millió forintod, és a portfóliód sem lenne jól diverzifikált, ha pedig havi 25.000 forintot fektetnél be, akkor végképp nehezen tudnád beosztani.
Erre megoldás a befektetési alap, ami összegyűjti a hozzád hasonló kisbefektetőket, és az alapkezelő a sok milliárdos nagyságrendű vagyontömeget fekteti be akár több száz részvénybe (vagy egyéb értékpapírba). Így kisebb összegből is rengeteg részvényed, kötvényed, állampapírod és bankbetéted lesz, ezzel a kockázatokat porlasztod, és nem neked kell egyesével, gondos kutatómunka után összevásárolnod az értékpapírokat, hanem szakértők végzik ezt helyetted.
Az alapkezelő a befektetéseket nem egyetlen termékbe helyezi, hanem szétosztja azt különböző típusú, kockázatú és futamidejű befektetések között (allokál). Így az esetek döntő részében el tudja kerülni, hogy a befektetett pénz minden eleme egyszerre veszítsen értékéből – igaz, ez az értéknövekedést is határokon belül tartja. Folyamatosan értékeli a pozíciókat, így az átlagos befektetőnél gyorsabban tud lépni.
A befektetési alapok befektetési jegyekből állnak, amiknek szintén van egy árfolyama. A hozamból (árfolyamnyereség, osztalék, kamat stb.) mindenki olyan arányban részesül, ahány befektetési jegy van a birtokában. A nettó eszközérték a befektetési alap teljes vagyonát jelenti, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték pedig maga az alap árfolyama, amennyiért megvásárolhatod a befektetési jegyet.
A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) oldalán megtalálhatóak a magyarországi befektetési alapok adatai (árfolyam, eszközérték, hozamok), továbbá hozam kalkulátor és összehasonlító oldal is elérhető náluk.
Befektetési alapot nem az alapkezelőtől, hanem a forgalmazóktól vásárolhatsz, akiknek feladata, hogy ellásson téged befektetői információkkal és tájékoztasson.
Felmerülhet, hogy biztonságos-e egy befektetési alapon keresztül mások kezébe adnod a pénzed. A szabályokat úgy alakították ki, hogy ne minden jogkör egy szervezet kezében összpontosuljon. A feladatkörök megoszlanak, és a szereplők ellenőrzése folyamatos.
Az alapot az alapkezelő társaság hozza létre, ő kezeli az alap befektetéseit, és az is feladata, hogy tájékoztasson téged. Biztonsági előírás, hogy értékpapírszámlát nem vezethet.
A letétkezelő bank felel az értékpapírügyletek technikai lebonyolításáért, ellenőrzi az alap eszközeit és az alapkezelő munkáját, és ő állapítja meg az alap nettó eszközértékét. Az alap éves beszámolóját a könyvvizsgáló auditálja, ő ellenőrzi a nyilvántartásokat. Az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét a felügyelet, azaz a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan ellenőrzi. Az MNB intézménykeresőjében ellenőrizheted az alapkezelőket, itt kiderül az is, hogy melyik társaság részesült piacfelügyeleti figyelmeztetésben.
Vagyis a befektetési alapok törvényileg szabályozottak és ellenőrzöttek. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a befektetési alapoknak nincsenek veszélyei a tőkédre nézve.
A befektetési alap kamatot nem fizet. A hozamod a vételár és a visszavásárlási ár közötti különbség lesz, ami lehet negatív is.
Ha az alapkezelő nem jó munkát végez, vagy nem megfelelő időtávra választottál befektetést, és az ajánlott tartási idő előtt megválsz tőle, akkor az tőkeveszteséggel járhat: kevesebb pénzed lehet, mint amennyivel beszálltál. (Kivételt képeznek a tőkevédett alapok.)
Ha a szolgáltató nem tudja visszafizetni a pénzed (mert rosszul gazdálkodott, csalt stb.), akkor a Befektető-védelmi Alap (Beva) a betétbiztosításhoz hasonlóan 100.000 eurós értékhatárig kártalanít. A befektetéseken elért veszteséget viszont nem tudod visszakövetelni, az a te kockázatodnak minősül.
Egy befektetési alap értékpapírokba fektet, ami nem csak részvényeket jelent. Még jobban csökkentheti az árfolyam-ingadozást és javíthat a hozamokon, ha az alap kezelője többféle értékpapírtípusba fektet be, és egyszerre van jelen a kötvény- és részvénypiacon.
Egy befektetési alap jellemzően olyan értékpapírokból és eszközökből állhat, mint: